Egy görög falu belsô világa képekben
"Az omladozó kerítés, mely a roskatag kertet határolta a ház mentén, gazdag vadászterület volt a számomra. Ha az ember óvatosan betolt egy késpengét egy darab
meglazult vakolat alá, és vigyázva leemelte a tégláról, ott kuporgott alatta a két centiméternél alig hosszabb, fekete skorpió, mely fénylett, mintha fekete csokoládéból
készült volna. Farka olyan volt, mint egy barna gyöngysor, és rózsatövishez hasonló fullánkban végződött.
Egy napon egy kövér nőstény skorpiót találtam, mely első látásra mintha világos, őzbarna szőrmebundát viselt volna. Közelebbi vizsgálatra kiderült, hogy a furcsa
öltözék nem más, mint egy csomó csecsemő, mely a mama hátába kapaszkodik. El voltam ragadtatva a családtól, és elhatároztam, hogy közelebbi
vizsgálatra becsempészem őket a házba a hálószobámba, hogy egy darabig figyelhessem növekedésüket.
Végtelenül óvatosan betereltem az anyát és családját egy gyufaskatulyába, és siettem a villába. Szerencsétlenségemre éppen akkor tálalták az
ebédet, amikor beléptem az ajtón.
Dobozomat gondosan úgy helyeztem el a kandalló párkányán, hogy a skorpiók elég levegőt kapjanak, azután mentem az ebédlőbe, és asztalhoz ültem a családdal.
Elüldögéltem az ebédnél, titokban etettem Rogert az asztal alatt, és hallgattam a családi vitákat, tökéletesen megfeledkeztem az új zsákmányomról.
Végül Larry, aki befejezte az ebédet, kihozta cigarettáit a nappali szobából, hátradőlt székében, szájába dugott egy cigarettát, és fogta a gyufaskatulyát, melyet ugyancsak
magával hozott. Teljesen megfeledkeztem a fenyegető veszélnéztem, amint könnyedén társalogva kinyitotta a dobozt.
Nos, én mindmáig állítom, hogy a nőstény skorpió nem akart semmi rosszat. Izgatott volt, és némileg bosszús, hogy ennyi időre bezárták egy gyufaskatulyába, és megragadta az első adódó alkalmat a menekülésre.
Villámgyorsan kiemelkedett a dobozból, és végigfutott Larry keze fején.
Ott megpihent, kicsit tanakodott, hogy mit is tegyen, fullánkját tettre készen a magasba görbítve.
Larry megérezte karmainak mozgását, és lenézett, hogy mi lehet az. Ettől fogva a dolgok egyre jobban összezavarodtak.
Larry felüvöltött félelmében, amitől Lugarecia földhöz vágott egy tálat, Roger pedig vad ugatással kiugrott az asztal alól. Larry egy kézmozdulattal az asztalra röpítette a
szerencsétlen skorpiót, amely Margo és Leslie között kötött ki, amint az asztalra pottyant. A végsőkig feldühödve a bánásmódon, futott Leslie felé, és fullánkját
remegtette izgalmában. Leslie felugrott, és felborított egy széket, és kétségbeesetten csapkodott az asztalkendőjével, ellódította a skorpiót az asztalterítőn Margó felé, aki
akkorát visított , hogy egy mozdonynak is becsületére vált volna. Mamát teljesen kihozta sodrából ez a hirtelen átváltás békéből káoszba, feltette a szemüvegét, és az
asztalra meredt, a pokoli lárma okát kutatva. Ebben a percben Margo sikertelen kísérletet tett a skorpió feltartóztatására: egy pohár vizet zúdított rá. A zuhany elkerülte
az állatot, de sikeresen nyakon találta a mamát, aki sohasem állhatta a hideg vizet. A skorpió közben Leslie tányérja alá bujt, csecsemői pedig vadul rajzottak szanaszét az
asztalon. Roger nem értette ugyan, miért ez a nagy ijedelem, de elszánta magát, hogy kiveszi részét azeseményekből, és eszelősen ugatva
nyargalt körbe-körbe a szobában.
- Már megint ez a nyavalyás kölyök! - üvöltött Larry.
- Vigyázz! Jönnek! - visított Margo.
Mivel senki sem áldozott időt arra, hogy Rogernek megmagyarázza a dolgokat, az a tévhit ébredt benne, hogy valaki megtámadta a családot, és neki kell minket
megvédenie. Lugarecia volt az egyetlen idegen a szobában, Roger tehát logikusan arra a következtetésre jutott, hogy ő okozott minden bajt, és beleharapott a bokájába. Ez nem
sokat segített a helyzeten."
részlet
Gerald Durell: Családom és egyéb állatfajták
Fotók:
Stratis Vogiatzis görög fotós Chios szigetén készült The inner world of Mastic village c. sorozata.
