Ibizai nyaraló
Nem tudom nektek milyen nyaratok volt, de az enyém egy szép hosszú7végére esett, amikor kicsit el tudtam szakadni Budapesttől, a munkától, még meleg is volt, meg napsütéses, ahogy a nagykönyvben meg van írva...
...a többi melóval telt, így kicsit úgy megyek most bele az őszbe, mint egy új hétnek, egy végigdolgozott szombatvasárnap után.
Bennem van az igazán nyárba oldódás élményének hiánya, úgyhogy terápiás célzattal maradjunk még egy kicsit ebben a vágyott pillanatban: egy ibizai nyaralót hoztam a mai bejegyzésben.
A tulajdonos 'Can Kaki'-nak nevezte el a helyet (ami az internetben spanyolról lefordítva khaki kutyát jelent, talán) , és ahová a hely gazdája valóban kikapcsolódni jár egyszem kutyájával, aki fel is bukkan a lenti képek egyikén.
(kis vargabetűnyi gondolat: ti adtatok valaha nevet a nyaralótoknak? Néhol látni egy-egy házon olyat, hogy mittudoménpéldául: Kovács-porta, de milyen kár, hogy errefelé nem dívik valami szép hangulatfestő nevet adni azoknak a helyeknek, ahová kikapcsolódni járunk...)
A mai ház olyan, mint egy laza kis dekorációs-mantra: semmi hivalkodás, itt minden egyszerű, alázatos, intuitív, szabad, tökéletlen.
Nyers felületek, sétákról hazavitt gallyak, régi bútorok, a fehérből itt-ott elővillanó színek, amolyan szabadon nőtt belső terek, hangulatok.
Nektek hogy tetszik?
Zenemeg:
Nem csatlakoztál még az ÁAT-hez a Facebookon?
Az meg hogy lehet? :)
Gyere! Várunk! Itt ni: klikk ide.
