<div id=
 
6

Ilyen volt/ilyen lett III.

KentaurBen , 2010.05.21. 10:37

Rejtett képességem (volt régebben) a lomtalanítások kidobott koffereit összeszedni, most is ott figyelnek szépen egymás tetejére téve egy nagy szecessziós szekrény tetején.

Még nem tudom mi lesz a sorsuk, egyelôre nagyszerûen "felszívják" a sok-sok vicketvackot, amiket egyébként már rég ki kellett volna dobnom, csak hát az emlékek, ugye, meg érzelmi töltet, ilyesmik... úgyhogy maradnak kockásfülünyúl-házaknak.

Meg nagyon bírom a bádogvödröket, dézsákat is, kicsigyerekkorormban, nagyszüleimnél volt egy ilyen (akkor hatalmasnak tûnô) bádogkád, amiben a Nap felmelegítette a kútból húzott vizet, bennünket meg szinte úgy kellett belôle kikönyörögni... mára ebbôl annyi maradt, hogy a teraszomon ilyen vödrökben pompázik az elefánfû és a kukoricanövény.

De nézzük, mit kezdett ezzel a két dologgal a Recreate csapata (a végén pedig pár egyéb kiegészítô, szintén tôlük):



és az egyebek:

Címkék: közöshalmaz

Pin It
 

A bejegyzés trackback címe:

https://agyasztaltv.blog.hu/api/trackback/id/tr712020127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gondos Redőnyös · http://gondosredonyos.hu 2010.05.21. 17:01:50

Nem semmi... izgalmas megoldások nagyon!

m&m 2010.05.21. 22:48:06

Ötletnek brilliáns, csakhogy...
az érzelmi töltettel rendelkező tárgyak nem hiába sorakoznak komódok tetjén tokostól-vonóstól, kockásfülü nyulastól. Méghogy valaki leráncigálja onnan, lábakat szegezzen rá, szivacsot a hasába, hogy kifúrja a közepét...azt már nem! Szinte bármit lehet velük tenni, csak egyet nem: megfosztani a méltóságuktól. Virágot adni neki, azt igen, hadd mosolyogjon a lelke, mint ahogy anno nekünk is, nyári délutánokon, az idők kezdetén :)

KentaurBen · http://olomuveg.blog.hu 2010.05.21. 23:23:27

@m&m: ez egy figyelemereméltó megközelítés. még emésztem kicsit, aztán válaszolok.

pirosalma 2010.05.22. 10:03:51

Nagyon ötletes megoldások. Egy olyan bádogos puffot elfogadnék.

Viszont, ha saját nagymamám tárgyai lennének, én is elgondolkoznék, hogy beáldozzam-e őket.

KentaurBen · http://olomuveg.blog.hu 2010.05.22. 15:13:30

@m&m: na, arra jutottam, ha egy használati tárgyból lett dísztárgy újra használatba kerül, annak szerintem azok is örülnének, akik miatt dísztárgy lett.

m&m 2010.05.22. 16:05:22

@KentaurBen: Jó érv, elfogadom. Sőt, pont ez a lényeg, élővé, használhatóvá, funkcionálissá tenni, gondosan mérlegelve a megcsonkitás lehetőségének a legkisebb esélyét is. Őszintén bevallom, nálam a biztositékot az utolsó képek vitték ki, nagymama féltett porcelánjára asszociálva :) A többivel még barátkozom, kiváncsi vagyok, milyen magas a fájdalomküszöböm :)
Pin It

Theme by Laptop Geek. Blog.hu-ra alkalmazta: a Blog.hu Sablonok a Népkertben.

süti beállítások módosítása