Rusztiko-indusztriál
Régi álmom egy régi parasztház valahol a hegyek vagy dombok között, szerencsére efféle gyönyörû tájakban itthon nincs hiány, tehát csak kedv kérdése (és most összedörzsölöm a hüvelyk és mutatóujjam).
Nyilván nem vagyok egyedül ezzel az "álmommal", de sokan nincsenek tisztában vele, hogy egy ilyen ház felújítása tulajdonképpen szinte a ház vételárával vetekszik, ha nem több...
... és ekkor még csak az alapszerkezeti javításoknál tartunk.
Izgalmas feladat egy ilyen ház berendezése, és szinte pavlovi reflexekkel jön az ötlet, hogy legyen rusztikus, netán népies, de sajnos itt sokszor csúsznak meg a dolgok, a vége pedig egy skanzent is megszégyenítô giccs és kultusz-mix keveredik ki belôle.
Bár nehéz ellenállni a gépszíjnak, nem törvényszerû, hogy ez bekövetkezzen.
Az igazi városi ember szeret városban élni, de ha vesz egy házat vidéken, akkor fogja ott jól érezni magát, ha kis mértékben, de a városi élettérre jellemzô hangulatok is kialakításra kerülnek.
A ma bemutatott házban a rusztikus elemeket keverték egy csipetnyi ipari fílinggel, és ha a textileket is belevesszük, akkor nyomokban egy kis marokkói stílus is bejátszik.
Aranyszabály, hogy a kiegészítôk, bár költségben szinte töredékei a teljes berendezésnek, mégis meghatározóbb elemei lesznek a belsô térnek, és paradoxon, de gyakorlatilag egy mozdulattal lecserélhetôek, megújííthatóak.
Tehát például ha már unjuk a nappalit, és nem áll rendelkezésünkre nagyobb összeg, elég lecserélni a függönyt, a díszpárna huzatait, ill. venni néhány új kiegészítôt (a régieket elajándékozhatjuk vagy mehet a Vaterára), áttologatni kicsit a bútorokat, és gyakorlatilag kész is.
Az ördög úgyis a részletekben lakik, csak hagyjuk szépen érvényesülni.
A megvalósításhoz mindig találsz segítséget, állítólag Magyarország a lakberendezôk országa, keress meg egy szakembert.
Például láttad már, mi van a képem alá írva a jobb oldali oszlopban?
:)
Fotók innen.