Orient Expressz
Egyszer pont arra jártam, amikor a Nyugatiban bent állt az Orient Express.
Próbáltam visszafogni magam, hogy ne viselkedjek úgy, mint egy kisgyerek, tartottam a természetes menettempót, de közben fél szemmel megpróbáltam bekukucskálni az ablakokon.
Megbabonáztak a fényesfekete vagonok.
Még az sem tudta szétrombolni a fílinget, hogy bekúszott az agyamba Galambos Erzsi hangján az 'Itt a lux, itt a lux, itt a luxusvonat, fogd a cso, fogd a cso, fogd a csomagomat...".
Az Orient Expressz 1883-ban indult el első útjára. Az útvonal eredetileg Párizstól a Duna román szakasza mentén található Giurgiuig tartott, Bécs, Budapest és Bukarest érintésével. A századforduló idején fénykorát élte a vasúti utazás. 1906-ra elkészült a világ akkori leghosszabb alagútja, a 20 kilométer hosszú Simplon-alagút, amely jelentős mértékben lerövidítette a Párizs és Velence közötti menetidőt. 1921-re az Orient Expressz már meghosszabbított útvonalon, Simplon Orient Expressz néven egészen Isztambulig közlekedett.
A legendás vonat aranykora az 1920-30-as években volt. A II. világháború után azonban Európa politikai és gazdasági légköre megváltozott, és ezzel leáldozott az Orient Expressz szerencsecsillaga. Költségcsökkentő intézkedéseket vezettek be, hogy a vonat állni tudja a versenyt az egyre népszerűbb légi közlekedéssel, és az 1950-es években másodosztályú kocsikat csatoltak a szerelvényhez. Az Orient Expressz dicsősége minden erőfeszítés ellenére hanyatlásnak indult, míg 1977 májusában végleg megszüntették.
A híres vonatot egy amerikai vasútbarát vállalkozó, James B. Sherwood mentette meg a feledéstől. 1977-ben megvásárolta az Orient Expressz két hálókocsiját és újraélesztette a legendát: 35 hálókocsit, ülőkocsit és étkezőt újíttatott fel, és valóra váltotta álmát, 1982. május 25-én a Venice Simplon Orient Expressz elindult első útjára Londonból Velencébe.
A vonat ma is régi pompájában ragyog, ugyanakkor teljesen megfelel a jelenlegi biztonsági előírásoknak, és biztosítja a mindenkori kényelmes utazást, de nem közlekedik menetrend szerint.
Egy osztrák magánember, Gottfired Rieck tulajdonában áll a „Majestic Imperator – Train de Luxe” nevű vonat, amit a Habsburgok udvari vonatának eredeti tervei alapján építettek újjá. A szerelvény részei két szalonkocsi, két étkezőkocsi és egy bár is.
A legismertebb Párizs-Budapest-Isztambul utat évente egyszer teszi meg, augusztus végén, szeptember elején. A hatnapos utazás kisebb vagyonba, 6580 euróba (1 millió 560 ezer forint) kerül. Ezért az utas teljes ellátását kap, minden második éjszakát egy ötcsillagos szállodában tölthet és exkluzív programokon vehet részt. Volt arra példa, hogy Bulgáriában egy papi kórus csak az Orient Express utasainak adott koncertet.
A szerelvényen maximum 100-110 fő utazik alkalmanként és annyira népszerű, hogy egy évre előre kell a jegyeket lefoglalni.
A leggyakoribb járat a Velence-Budapest, a Budapest-Párizs és a Budapest-London útvonal, amely csak egy irányba közlekedik. Mindhárom utat évente háromszor indítják el. Májusban, júniusban és szeptemberben, s több hónappal előbb érdemes jelentkezni, mert szintén népszerű az utasok körében.
A jegy ára 1360-2070 euróba (320 ezer-490 ezer forint) kerül, amely az alkoholos italon kívül mindent magába foglal.
Az utasok ahogy régen, ma is gazdag emberek, akiknek legalább a fele különleges alkalmat (születésnapot, házassági vagy egyéb évfordulót) ünnepel az utazással, míg más a különleges kikapcsolódás miatt választja ezt az utazást. A vonat berendezéséből és hangulatából adódóan az Orient Expresszen soha nem áll fenn a "túlöltözés" veszélye. A férfiak este szmokingot, a nők koktélruhát vagy nagyestélyit vesznek fel. Póló és farmer viselete a vonaton nem jellemző.
A vonaton 40-fős személyzet szolgálja ki az utasokat. A főszakács francia, aki 20 éve dolgozik az Orient Expresszen. A pincérek olaszok, a kocsikísérők pedig többnyire angolok, de volt már köztük magyar is. Mint ahogy az utasok között is vannak magyarok.
Az Orient expressz magyar vonatkozású anekdotái közül a legismertebb az érsekújvári vasútállomás cigányzenekarának története. Egy gróf az állomási restiben a kellemes cigányzenét hallgatva lemaradt a később balesetet szenvedett vonatról. A kocsi, amiben a grófnak utaznia kellett volna, összezúzódott. A gróf hálából alapítványt hozott létre a cigányzenekar támogatására. A támogatás fejében viszont arra kötelezte őket, hogy minden gyorsvonatnál, így az Orient expressznél is zenéjükkel szórakoztassák az utasokat, amíg a vonat vízvételezés miatt állt. Így vált hagyománnyá az érsekújvári cigányzenekar, állítólag Trianon után nem játszottak tovább.
A királyi udvarokat idéző mesés gazdagságú berendezés misztikus és vonzó, ezért az Orient Express híressé vált, több irodalmi mű és film is témájául választotta. Agatha Christie könyvében gyilkosság színhelye lett, megjelent Graham Greene és Ian Flemming könyveiben, de Bram Stoker Drakula grófja is ezen menekült Londonból Várnába. A 102 kiskutya című filmben Szörnyella ezen rohant Londonból Párizsba, a Star Trek „Az új nemzedék” sorozatában az Enterprise űrhajó holofedélzetén láttuk viszont. Willy Fogg is az Orient Express-szel csattogott Isztambulig a könyv filmes változatában, bár Verne 1872-ben fejezte be regényét, így a könyvben még nem szerepelhetett a híres vonat.
A világ más tájain is zakatolnak az Orient-hez hasonló luxusvonatok, azokról majd egy késôbbi posztban...
Infók, fotók innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen meg innen. Ha tetszett a bejegyzés, gyere, csatlakozz a blog Facebookos klubjához.
Ezt megteheted ide kattintva.