Munkahelyek again
Tegye fel a kezét, aki nem otthon vagy egy kreatív műhelyben, hanem egy cég irodájában dolgozik.
Behunyom a szemem, és elképzelem: padlószőnyeg vagy laminált padló, irodai bútorok, szalagfüggöny, egy-két növény, számítógép és csatolt részei, pár nyomat a falon.
Hallottatok már az SBS-ról (= "Sick Building Syndrom")?
Ez a munkahelyi környezet egészségre ártalmas voltának az angolszász elnevezése.
A munkavállalókat megbetegítő iroda kérdéskörével az 1960-as években Kanadában foglalkoztak először, majd az Egészségügyi Világszervezet 1986-ban hivatalosan is betegségnek ismerte el az SBS-t.
Egy irodai alkalmazott egész élete során átlagosan 80 000 órát tölt a munkahelyén. Hogy mindennapjainak egyharmadát milyen körülmények között tölti el, az alapvetően meghatározza életvitelét és testi-lelki állapotát. A munkavédelmi jogszabályok és előírások a balesetmentes és egészséges munkakörnyezet kialakítására és fenntartására fókuszálnak, nem veszik figyelembe az olyan egyéb tényezőket, amelyek a munkavállalók hosszú távú fizikai és mentális egyensúlyára hatnak.
Az egészség szó definíciója a WHO szerint a "a fizikai, szellemi és szociális elemek komplex és kiegyensúlyozott rendszere, nem pedig a betegség és fájdalom hiánya." Vagyis az egészség több, mint hibátlan és problémamentes fizikumunk és testi működésünk.
Az egészséges munkakörnyezet koncepció ennek megfelelően nem azonos a balesetmentes és betegség-megelőző munkahely felfogással, a megközelítés a munkavállaló egyén természetes emberi igényeit veszi górcső alá és vizsgálja meg egyéniségtől függően.
Az egészséges munkakörnyezet koncepció alapja és főbb fókuszai a következők:
- az iroda és egészség egymásra hatása, vagyis a munkahelyi "well-beeing";
- az irodai mozgás és egészségügyi követelmények betartása;
- a koncentrációt elősegítő és támogató, optimális hang -és fényhatások biztosítása;
- ergonómiai szempontból a megfelelő munkakörnyezet és eszközök biztosítása;
- a munkahely légkörének optimalizálása növényekkel, levegőztető rendszerekkel és a nem-dohányzó munkavállalók védelmével;
- változatosság a munkafolyamatokban és feladatokban.
Az iroda típusától függően minden egyes dolgozónak minimum 10-15 négyzetméteres területet kell biztosítani, az iroda falának pedig legalább 2,5 méter magasnak kell lenni a komfortérzethez. Az asztal közvetlen közelében 1,5 méter széles mozgásteret kell biztosítani, míg a szék mögötti résznél egy méter részt célszerű szabadon hagyni a könnyű mozgáslehetőség megteremtéséhez.
Fontos, hogy sok növény legyen!
A virágos irodák nemcsak kellemesebben, színesebbek és érdekesebbek mint a kopár munkakörnyezet, hanem a lelkiállapot javításával a hatékonyság is nagyobb a zöld munkahelyeken.
Azok, akik 4 óránál több időt töltenek a számítógépük előtt, a kellemes közérzet biztosítása érdekében a számítógép közvetlen közelébe néhány növény elhelyezésével lényegesen növelhetik komfortérzetüket (csak könyörgöm, ne kaktuszt! az kb. annyira üdítő látvány, mint egy féltégla).
És persze szót kell ejtenünk azokról a személyes tárgyakról is, amelyek helyet kell kapjanak az asztalon, hiszen az irodában dolgozó ember nem droid:
fénykép szeretteinkről, néhány kisebb dísztárgy, emlék, ezek azok az apróságok, amelyek növelik komfort- és otthonosság-érzetünket (a lényeg viszont, hogy ne essünk túlzásokba, hiszen a túl sok kütyüvel telerakott asztal nem segíti a koncentrációt).
A témát ragozom majd még pár poszton keresztül (talán azokat is bevonva, akik klasszik irodai környezetben dolgoznak), mára pedig mindenféle munkahelyi fotót hoztam.
Bár biztos emlékeztek még erre a korábbi, irodista-portékat bemutató posztra)
Szép hetet!
Zenemeg: egy mindig visszatérő kedvencem, Robyn, egy akusztikus verzióval:
Indestructible (acoustic version) by robyn
Végére egy kép az American Museum of Natural History-ból, itt dolgoznál-e vagy?
Fotók innen.