Az én (skandináv) egyilyetatelekrém. Már megint.
Elértük a 3000-es klubtagságot a Facebookon, aminek nagyon örülök, sose hittem volna, pláne, mikor elkezdtem ezt az egészet csinálni, köszönömköszönöm, elsősorban nektek, aztán a barátaimnak és a szeretteimnek, akik türelmesek velem, pedig tőlük veszem el az időt, hogy a bloggal foglalkozzam...
Hogy mire jó 3000 rajongó? (Először is annyira nem szeretem ezt a szót. Nevezzük inkább klubtagnak vagy támogatónak.)
Ez, bár így soknak tűnik, valójában sokkal kevesebb.
Mikor látott bármelyikőtök max. 40-nél több lájkot bármelyik bejegyzésnél?
És bár kifejezetten szeretem, ha érdemi - vagy akár ökörködős - kommentelés zajlik bármelyik bejegyzés után a Facebookon, mikor vett ebben részt max. 20-30 emberkénél több?
A blog olvasótábora - és nem csak ennek a blognak - passzívan élvezi a nap mint nap feltett képeket, zenéket, a frissített naplót.
És úgy tűnik, ez így van jól, hiszen mindezek tudatában csinálom én is, mert ez az én kattanásom, szenvedélyem.
Higgyétek el, máshogy nem is lehetne, csak szerelemből :)
És a téma az, ami minket összehoz (bár több visszajelzésnek jobban örülnék csak mondom...:).
Még a nyár elején pedzegettem, hogy lehetne tartani egy blogtalálkozót, egy amolyan író-olvasó összeröffenést, ahol találkozhatnánk, végre én is látnám élőben, kik az olvasóim, kiknek írom nap mint nap az ÁAT-t, de aztán hirtelen berobogott a színesszagos nyár, és elfútta a dolgot.
Most viszont újra feléledt bennem a vágy, és megint azon agyalok, mint a múltkor, hogy kellene, hol kellene...???
Lehetne sima romkocsmázás, vagy legyen szakmai sztárvendég? Fotós? Környezet-pszichológus? És ez a legújabb ötletem: lehetne egy pop-up bolhapiacot vagy design-piacot csinálni a város valamelyik pontján... egy éppen üresen álló, de jól megközelíthető helyen.
Tehát bővebben:
Design-piac - az általam nagyra tartott designcégek, bútor- és kiegészítőket forgalmazók, designerek, művészek egynapos vására
vagy
bolhapiac ill. kirakodóvásár minden magánszemély számára, akinek van eladó, használt szépsége, bútora, dísztárgya... egy amolyan jó hangulatú egynapos "garázsvásár" (amelyek magyarországi koordinálására már Facebookos csoport is alakult, érdemes csatlakozni).
És mindezt meg lehetne még spékelni pl. egy fotókiállítással is!!!
Hm? Nektek melyik tetszene? Mert nekem ez mind nagyon :)
Írjátok meg kommentben, lécci, most komolyan, mert szívesen fektetnék inkább abba energiákat, amire sokan eljönnek, mint abba, amire csak mondjuk, ketten...
Na de ennyit a komoly(? :) dolgokról, jöjjön a mai téma: kisház valahol.
Akik régebb óta követik a blogot, tudják, hogy van nekem egy ilyen kisház-kattanásom.
Városi emberként (de akinek gyerekként igen meghatározó falusi nyaralászásai voltak) mérhetetlen vágyat érzek arra, hogy legyen valami szép helyen, falun egy kicsi házacskám.
Egyesek szerint, ha az ember - amellett, hogy effektíve lépéseket tesz a megfelelő irányba - kellően pozitívan áll a dolgokhoz, és részletesen elképzeli, milyen lenne az a kicsiház, az bevonzza azt.
A mai bejegyzéssel tehát a bevonzós energiákat erősítem egy skandináv stílusú kisházas, egyilyetatelekrés válogatással.
Zenemeg, mi más, mint Röyksopp, vagyis nem, meggondoltam magam, legyen egy fokkal zúzósabb, csak hogy tényleg legyen erő abban a bevonzásban:
The Weeknd 'Wicked Games' (Marco Del Horno Remix) by Bullet Train Records
Ezt megteheted ide kattintva.
