Patinás tárgyak 2. rész - fa
A mai alkalommal a fáról lesz szó, amely velünk, emberiséggel van már az idők kezdete óta.
Csiszoltuk horzsakővel, és lekentük színesre 4000 éve, később megtanultuk esztergálni, gyalulni, majd mesteri faragásokkal láttuk el, hogy aztán gőzöléssel, hajlítással kellően funkcionális lehessen...
Fa, fa és fa megunhatatlanul szeretjük.
Újabban minimális gépi- és designnyúlkapiszkával, szinte már az anyag iránti tiszteletadás jeleként is, a maximális "természetesség íz" megtartásával, épp' csak ferde betűtípussal, de az ott van, a mai igényeknek megfelelően, legyen az alap uszadékfa, rönk vagy deszka, és garantáltan szálkamentesen...
... de szeretjük pácolva, lakkozva, festve, szegecselve... elég csak hozzáérni, tudod mi a helyzet.
Olyan, mint egy jóféle doboz bonbon. Mindegy mit veszel ki belőle, mindegyik ízleni fog.
Mert a fa szép, mert a fa jó, felveszi a testmeleget, mintázata zen-nyugalmat visz a monitorok bámulásától megfáradt szemeknek, testközelbe hozza a nagybetűs természetet, illata van, mit ragozzam, kell ez nekünk, mint egy falat kenyér, kell az esztétika from nécsör.
By the way, régebben a megfakult fabútorokat nyers tejjel frissítették fel: az előzetesen portalanított felületeket tejbe mártott filcmentes ruhával szárazra és fényesre dörzsölték. Nemcsak a tej, hanem a sör is jó bútorápoló, a tölgy-, illetve mahagóni bútoroknak szép fényt ad a folyékony kenyérrel átitatott törlőkendő, de persze ne feledkezzünk meg a klasszikus, méhviaszos átdörzsölésről sem.
Zenemeg:
Phantogram "When I'm Small" by Barsuk Records
Miniválogatás a teljesség igénye nélkül, és amennyi mindent ma nem tettem bele, húúú, lesz ebből még egy kör:
Napikari:
Ezt megteheted ide kattintva.
