Az könyvekrűl, és tárolásikrúl
Beszéljünk egy kicsit a könyvekről, és azok (kreatív) tárolási módjairól.
Egy korábbi posztban volt már szó színek szerinti rendezéséről:
De. Gondolkodjunk el egy kicsit a témáról:
Tulajdonképpen ez az egyetlen tárgy, amely - szépen gyarapodva - végigkíséri egész életünket.
Kinek van meg még pár a gyermekkori meséskönyveiből?
Ott vannak velünk mindenhol, és bizony egy-egy költözésnél ezek a legnehezebb dobozok:)
Vannak köztük életünk különböző pontjain meghatározó tankönyvek... verseskötetek... vaskos regények... atlaszok.. albumok... képregények... szakácskönyvek... memoárok...
Lehet kicsi, nagy, színes, csupa betű, rongyos, óvott... kölcsönkért... és bizony-bizony elérzékenyülünk, ha egyiket-másikat átlapozva kihullik belőle hol egy préselt levél, virág, valami régi bevásárlócetli, újságcikk, levél.
Házi könyvtárunk bizony sokat mesél rólunk, sokkal többet is, mint a bútorok, a választott színek, drapériák... van is egy olyan szokásom, hogy egy-egy enteriőrfotón bizisten elolvasom a látható könyvek gerincét :)
A könyvek mozognak a lakáson belül, olvasás közben jönnek velünk, ott vannak egy-egy pihentető, forró fürdőnél, a WC-n ülve, a hálószobában, ahol bealvás közben az arcunkba esik, jönnek a konyhába, vacsora közben egyik kezünkkel kitartjuk az oldalt, a másikkal lapátoljuk az ételt.
Hiába a legújabb e-könyvetek jól kezelő tabletek, kütyük, szeretjük a papír tapintását, a borító fogását, a könyvek illatát.
De hol legyen ez a töménytelen mennyiségű emlék, információ, érzelem? Hogyan tároljuk?
Polcon. Mondjuk egyből, persze, így is van.
Kell az erős, sokat bíró, falhoz rögzített polcrendszer, vagy a kis üveges vitrin... de mint látni fogjátok a lenti válogatásban, megannyi módja van még a könyvek tárolási módjainak.
A bútorgyártók, az asztalosok, és a designerek ezernyi hihetetlen, kacifántos módját képesek már teljesíteni a különböző igényeknek... és persze ott vagyunk mi magunk is, akik megtaláljuk a módját, hogy a könyvek ne csak könyvek maradjanak, hanem a látvány szerves része is.
Egy fontos dolgot érdemes szerintem szem előtt tartani: óvjátok őket, mert a papír (és sok esetben a borító is) érzékeny jószág, és évente legaláb egyszer szedjétek szét, óvatosan poroljátok le, és pakoljátok vissza őket...
... hogy még sokszor levehessétek őket onnan... és hogy szellemi örökségetek részeként e tárgyak formájában is legyen mit továbbadnotok.
Zenemeg:
Saint Etienne - Tonight by Saint Etienne
Könyvek így, úgy, amúgy:
Fotók innen.
Ha tetszett a bejegyzés, gyere, csatlakozz az ágy-asztal-tv blog Facebookos klubjához.
Ezt megteheted ide kattintva.
