De hosszú ez a hónap...
...olyan, mintha soha nem akarna vége lenni.
...olyan, mintha soha nem akarna vége lenni.
Volt már olyan, hogy egy mai helyszínt fotóztak újra úgy, hogy szerepelt rajta a róla készült régebbi kép...
... és volt olyan is, hogy emberek vették fel ugyanazt a pózt sok év elteltével...
Ma pedig egy olyan projektet hoztam, ahol egy svéd művész, Sanna Dullaway, újraszínezett, élettel telített több, eddig csak fekete-fehérben ismert fotót.
A posztban tényleg egy igazi, párizsi lakóhajót mutatok be, nem olyat, mint a kezdő képen szereplő párizsi lányt, de ez egy olyan ziccer volt, amit nem hagyhattam ki, még ha a kép szinte egyidős is az internettel :)
Egyik legnagyobb menőség lehet lakóhajón lakni, az meg már pluszcsúcsszuperség (mondd ki ezt gyorsan, ha tudod :), hogy Párizsban.
Soha nem paráztam a péntektizenharmadikától.
Egyszerűen hidegen hagy. (***)
Még akkor sem izgatott, amikor suliba jártam, viszont ma elgondolkodtam azon, vajon a hétköznapi életben körülvesznek-e bennünket olyan tárgyak, amelyek kimondva vagy kimondatlanul - szerencsehozóként - mégiscsak megőrzünk vagy kiteszünk.
Theme by Laptop Geek. Blog.hu-ra alkalmazta: a Blog.hu Sablonok a Népkertben.